Szászberek SE – Kunhegyes ESE 4-2 (1-1)
Rögtön rangadóval indult csapatunk számára a tavaszi szezon. Az ellenfél már a régi időkben is nagy mumusunk volt, akkor még a megyei I. osztályban, egy helyi legenda – Laki Imre – által irányított Szászberek sok borsot tört a kunhegyesi csapatok orra alá. Bár nem a legjobb előjelekkel készültünk a találkozóra, mégis mi más lehetett volna a célunk, mint a veretlenség megőrzése. Tisztában voltunk azzal, hogy az ősz valamennyi meccsét idegenben játszó Szászberek negyedik helyezése nem a véletlen műve, de a négy hiányzó – Sós János, Tyukodi Roland, Rózsa István, Horváth László – ellenére is bíztunk a minimum egy pontban, optimistább szemlélelettel pedig még a győzelem sem tűnt elérhetetlennek.
37. perc: A “hazai” kaputól vagy 18 méterre, a pálya tengelyétől kicsit jobbra Tyukodi Márk ellökéséért jutott szabadrúgáshoz a KESE. A labdát Gácsi Zsolt csavarta a balra elmozduló kapus mellett a kapu jobb oldalába. 0-1.
45. perc: Már mindenki a sípszóra várt, amikor az első félidő hosszabbításának sokadik percében labdát veszítettünk középpályán, amit egy jó bereki indítás követett, a középen kiugró Pintér Richárd senkitől nem zavarva vezethette a labdát kapusunkra, majd vagy 25 méterről a kifutó Csontos Ádám lábai mellett a kapu közepébe gurított. 1-1.
57. perc: A KESE végzett el szabadrúgást egy Pádár László ellen elkövetett szabálytalanság miatt balról, a tizenhatos sarka és az oldalvonal közötti területről. Balogh András ívelte a hosszú oldalra a labdát, amit Szabó Dávid jobbról, vagy 10 méterről, kapásból a hosszú sarokba lőtt. 1-2.
76. perc: A kinyíló védelmünk mellett a Szászberek vezetett gyors ellentámadás a jobboldalon. A kapu előtt keresztbe lőtt labdára a percekkel korábban beállt Méri Gábor érkezett, és balról, 6 méterről a kapu rövid oldalába helyezett. 2-2.
83. perc: A Szászberek jutott szöglethez a baloldalról. A beívelt labdát az elmélázó védőink között Serfőző Gerzson 5 méterről egyből rúgta a kapunkba. 3-2.
88. perc: Az egyenlítésért erőlködő csapatunkat ismét a jobboldalon vezetett támadással kontrázta meg a pályaválasztó. A labdát ismét keresztbe lőtték a kapu előtt, ismét Méri Gábor érkezett balról, aki ismét élt a lehetőséggel, csak most 8 méterről a hosszú felsőbe lőtte a labdát. 4-2.
Az eredményt tekintve sima vereséget szenvedtünk. A mérkőzésen azonban egyáltalán nem játszottunk alárendelt szerepet, sőt a labda birtoklásában ellenfelünk fölött voltunk, igaz azonban, hogy ez a fölény nem párosult igazi gólveszéllyel. Az eredmény azonban a mi számunkra alakult kedvezően a mérkőzés öthatod részében. Sokáig gólnélküli volt az eredmény, majd Gácsi Zsolt szerzett vezetést, aztán nagyon bosszantó időpontban, és módon a félidő lefújásának pillanatában lett egyenlő. Szünet után bő tíz perccel egy szögletet követően Szabó Dávid ismét vezetést szerzett, így közel húsz percig ismét felénk billent a mérleg nyelve. Aztán az a hatodik hatod, az utolsó negyedóra nagyon kedvezőtlen fordulatot vett a mi szempontunkból, gyakorlatilag az összes hibánkat góllal büntette a Szászberek. A történet azzal kezdődött, hogy még a másodszori vezetésünk előtt kicsivel Imre Zolit le kellett cserélni, mert a felezővonal közelében az ellenfél egyik játékosával olyan szerencsétlenül ütközött, hogy deréktájékon találta el annak térde. Az utolsó szűk tíz percre már Pádár Laci és Szabó Dávid sem tudott a pályán maradni vádlisérülés miatt. Ha hozzáveszem, hogy ekkorra már a védekező középpályásaink sem álltak túl jól az erejükkel, így nem is annyira meglepő, hogy az utolsó tíz percben megfordította az eredményt a Szászberek, amelynek kialakításában kulcsszerep jutott az egykori dózsás-focisulis Méri Gábornak, aki 20 perc alatt kétszer is betalált. Az eredmény ugyan nem tükrözi a pályán látottakat, de a futballt mindig gólra játszák. Hozzáteszem gyorsan, hogy ősszel az ilyen meccseket megnyerte a KESE, most talán nem tett eleget a győzelemért csapatunk.
A KESE nem tudta úgy folytatni tavasszal, ahogy befejezte az őszt. Ennek okai több részből tevődnek össze. Felesleges lenne most felsorolni a vereség minden összetevőjét, de az emberi oldalra visszavezethető hiányosságokat orvosolni kell, ha az őszhöz méltó tavaszt szeretne produkálni csapatunk. Az első idei győzelemre pedig várni kell. Remélhetően csak egy fordulót. Hétvégén a Cserkeszőlő csapatát fogadjuk, hacsak nem szól közbe az időjárás.