Kunhegyes ESE – Tószeg KSE 0-1 (0-1)
Az utóbbi években a Tószeg folyamatosan a dobogó közelében végzett. Írható, hogy közvetlenül az élcsapatok mögött, vagy a középmezőny legelején fejezte be a bajnokságokat. Az utóbbi hónapokban megbomlani látszott az egység, az egykori sikerek egyik kovácsa, az egykori kunhegyesi kollégista, Viola Kálmán távozott a csapat éléről, komoly játékosmozgás volt a keretben, de összességében az volt a végkifejlet, hogy valamivel gyengébbek lettek. Különösen igaz volt ez a KESE elleni mérkőzésre, hiszen elhangzott a mérkőzés előtt, hogy a csapat nagyobbik fele ifjúsági korú. Bár külön nem hangsúlyozták, de eléggé szembetűnő volt a korábbi rutinos kapusok hiánya, azonban utólag sajnálhatjuk, hogy játékosaink nem állították nehéz feladat elé a ránézésre egyáltalán nem kapus alkatú fiatalembert, aki közepes termetű és zömök alkat. Ha már a kapusok szóba kerültek, akkor ezen a poszton a KESE sem állt túl jól, ugyanis Szőke Imre, mint beugró állt a háló elé, mivel az erre a posztra egyedüli Posta Alex pénteken jelezte, hogy vállsérülése miatt nem tudja vállalni a játékot. Tehát mezőnyjátékost voltunk kénytelenek a kapuba állítani, de ez a kényszermegoldás nem befolyásolta a mérkőzés végeredményét, mert Imi helyt állt az alkalmi posztján. A mezőnyjátékosok kerete többé-kevésbe komplett volt, a jelenlegi helyzetünkben – főleg, ha az ellenfél keretét állapotát is figyelembe vesszük – a célkitűzés egyértelmű volt, nem szabad kikapni, sőt a nem is annyira titkolt cél a győzelem megszerzése volt.
A mérkőzés egészét tekintve küzdelmes, de sok hibával tarkított játékot hozott. Egyik csapat sem tudott a másik felé kerekedni, összességében talán kevesebbet hibáztak a tószegiek, akik inkább próbálták irányítani a játékot, de keménységben is ott voltak, időnként már a játékosaink ingerküszöbét is átlépte a határozottságuk. Egy dologban viszont egyértelműen jobb volt a Tószeg, mégpedig abban, hogy jobban használta ki a hibáinkat. A nagy küzdelem közepette alig volt gólveszélyes lehetőség, ha számolgatnánk, akkor talán több is volt a KESE által kidolgozott helyzet. A mérkőzés egyetlen gólja a 33. percben esett, a kifelé mozgó védelmünk mellett Sztojka János eladta a félpályán a labdát, amiből a labdát szerző játékos, Aranyos Patrik végig száguldott a félpályán, majd 15 méterről magabiztosan értékesítette a maga kialakította ziccerét. Ezzel a góllal el is dőlt a mérkőzés, a három pont sorsa, igaz voltak lehetőségeink az egyenlítésre, de a vendégek is bebiztosíthatták volna korábban a győzelmüket. Összességében leírható, hogy nagyon sajnálhatjuk az eredménynek az ilyen módon történt kialakulását, mert ennyire verhető Tószeg nem járt Kunhegyesen az utóbbi években. Hozzá lehet tenni, hogy ezen a napon a Tószegen kívül volt más ellenfél is, de nem ítéltek ellenünk jogtalan büntetőt, nem adtak meg lesgólt, gólt sem rúgtak nekik, csak folyamatosan kettős mércét alkalmazott játékvezető a két csapat játékosait illetően a szabálytalanságok megítélésénél, illetve voltak olyan – szerintünk helytelen – ítéletek, amelyek a mieink gólszerzését akadályozták meg.
A két ezer sebből vérző csapat közül a tudatosabban és talán lelkesebben is játszó vendégek egy jókora védelmi hiba után szerezték meg a mérkőzést eldöntő találatot, amivel Tószegre került a három bajnoki pont.
Rózsa István: A játékvezető tevékenysége nagyban befolyásolta az eredmény kialakulását. A döntetlen reálisabb lett volna.
Kiss Balázs: Rengeteg hiányzóval, sok hibával küzdöttük végig a mérkőzést, s ezzel most sikerült megszereznünk a győzelmet.