Kunhegyes ESE – Jánoshida SE 2-3 (1-1)
A nem túl sikeres nyitómeccset követÅ‘en hazai pályán már egy komolyabb ellenféllel csapott össze hazai pályán a KESE. A jó neveket is soraiban tudó Jánoshida az elÅ‘zÅ‘ bajnokságban sokáig a mezÅ‘ny elsÅ‘ harmadában volt, de a végére leeresztettek, Ãgy csak a 10. helyet szerezték meg záráskor, bár pontokban jóval a kiesÅ‘jelölt csapatok elÅ‘tt végeztek. GyÅ‘zelemmel rajtoltak, a nyáron voltak náluk változások, de inkább pozitÃv irányba billent náluk a mérleg a játékerÅ‘ változását illetÅ‘en.
Csapatunk az elÅ‘zmények ellenére is lendületesen kezdett, csipkedték magukat játékosaink, ez pedig nem igazán tetszett a vendégeknek, akik a mezÅ‘nyben biztonságosan tartották a labdát, de helyzetig nem jutottak. Labdaszerzés után a KESE szervezett gyors ellentámadásokat, amelynek eredményeként Kocsis Tamás góljával a 13. percben vezetést szereztünk. Szinte semmi nem változott a vezetÅ‘ gólunkat követÅ‘en, a csapatok alig alakÃtottak ki góllal kecsegtetÅ‘ lehetÅ‘séget, fordÃtva megfogalmazva pedig mindkét csapat zártan védekezett, sikeresen akadályozta meg az ellenfél helyzetének kialakÃtását. Ez az állapot egészen a félidÅ‘ végéig fennállt, amikor váratlanul, szinte a semmibÅ‘l egyenlÃtett a Jánoshida, ekkor Vatai Nándor talált a kapunkba.
A második játékrészben kicsit bátrabb támadójátékot mutattak be a csapatok, amibÅ‘l ugyan nem nagyon kellett izgulni a percenként kialakuló helyzetek miatt, de változatosabb lett a játék, ugyanakkor az ellenfelek kapui elé is odaértek az akciók. A vendégeknek Vatai Nándor szerezte a vezetÅ‘ gólt is a 65. percben, de hat perc múlva Sztojka János kiegyenlÃtett, Ãgy megint döntetlen lett az állás. Már úgy nézett ki hogy döntetlen lesz a mérkÅ‘zés végeredménye – annak ellenére, hogy mindkét csapat igyekezett megszerezni a gyÅ‘ztes gólt is – amikor a rendes játékidÅ‘ letelte után egy baloldali védelmi bizonytalankodást követÅ‘en a labda Sipos Márkot találta meg a kaputól 4 méterre, a hosszú kapufa vonalában, a jól helyezettnek, illetve közepes erejűnek jóindulattal jellemezhetÅ‘, derékmagasságban a kapuba tartó fejest kapusunk ütötte a kapuba. Az eredmény a hosszabbÃtás hátralévÅ‘ idejében már nem változott.
A KESE nem játszott rosszul, nem volt alárendelt a mérkőzésen. A mezőnyben teljesen egyenrangú játék folyt a két csapat között. Végül egy nagy potyagól döntötte el a mérkőzést, amelyen igazságosabb lett volna a döntetlen.