Cserkeszőlői SE – Kunhegyes ESE 1-1 (0-1)
Ismét egy olyan ellenfél volt, amely ellen lehetett volna keresnivalónk, az előző heti KuTE elleni győzelmet követően egy újabb siker azt jelenthette volna, hogy nagyon hosszú idő után nem a KESE foglalta volna el a tabellán a legutolsó pozíciót. A Cserkeszőlő az előző bajnokságban mindenki meglepetésére biztosította helyét az első osztályban, a második évadban azonban már jóval gyengébben teljesített, ez főleg a megszerzett gólok tekintetében mutatkozott meg, hiszen magasan a legkevesebb gólt érték el. A megszerzett pontokra figyelemmel is visszaestek, az ősz folyamán még néhol sikerült is a pontszerzés, de tavasszal az első hét fordulót elveszítették, gondolom, a most vagy soha jelszóval vágtak a mérkőzésnek, mert ki ellen győzzenek, ha nem az utolsó helyezettet verik meg hazai pályán. Ősszel Kunhegyesen sokáig vezettünk ellenük, majd amikor az utolsó 20 percre emberhátrányba kerültek, akkor fordították meg az állást, egy büntetővel, majd a hosszabbításban egy szöglet utáni fejesgóllal. A KuTE elleni győzelem után játékosaink is bizakodtak abban, hogy egy újabb megszerzett három pont azt jelentheti, hogy megelőzzük az előttünk állókat, nevezetesen a Tiszagyenda és Cserkeszőlő csapatát.
A mérkőzést a hazai csapat kezdte aktívabban, ami bennünket nem bántott igazán, egyrészt mert ők játszottak hazai pályán, másrészt ismerve a zárt védekezésüket, a kontrák reményében csöppet sem bántuk, hogy kibújnak az általuk gyakran bemutatott sündisznóállásból. Az első félidő első felében izgalmasnak legkevésbé sem nevezhető játékot láthattunk, a Cserke minimális fölényéből nem tellett gólhelyzetre, kapusunknak igazi védenivalója sem akadt, viszont az első negyedórában a mi csatáraink csak elvétve jutottak el az ellenfél kapuja elé. Ezt követően azonban némileg kiegyenlítődött a játék, egyre többször, időnként már gólveszélyt is jelentő módon jutottunk el a cserkeszőlői kapuhoz. Aztán valamelyest változtak a körülmények, vezetést szerzett a KESE.
28. perc: Egy nagyszerű indítással Kocsis Tamás csaknem a félpályáról, a pálya tengelyétől jobbra törhetett kapura, nagyon jól fedezte a labdát, a hazai védőnek nem volt esélye megakadályozni, hogy a büntetőterületen belülre érve, vagy 12 méterről a rövid felső sarokba emelje a labdát. 0-1.
A vezető gólunk semmit nem változtatott a játék képén, próbálkozott a Cserke, mi zártan védekeztünk, vártuk az újabb lehetőséget, igazából nem tudtak valódi helyzetet kialakítani a hazai játékosok. Helyzet nélkül azonban, egy jobboldali szögletet, meg védőink némi zavarát kihasználva azonban csaknem sikerült nekik az egyenlítés, de szerencsénkre a gyenge fejes a jobboldali kapufáról oldalra pattant ki. Lejárt az első 45 perc, a kiegyenlített játékból nem érdemtelenül mehettek minimális vezetéssel a szünetre játékosaink.
A második félidő ott folytatódott, ahol az első befejeződött. Sokáig nem történt semmi, ami említést érdemelne, eltelt félóra a második félidőből is, bármilyen góllal kecsegtető támadás nélkül, akár az egyik, akár a másik oldalon. Már akár azt is lehetett volna feltételezni, hogy nem változik az eredmény a lefújásig, amikor a baloldalon, a kapunktól vagy 10 méterre gólhelyzetbe került az egyik hazai játékos, aki a hosszú sarkot célozta meg, a jól ellőtt labda – ismét nem kis szerencsénkre – a kapufáról a kapunk elé pattant, a védőinknek pedig sikerült felszabadítani. Ezt még megúsztuk – leírható, hogy a hazai kapufák nem voltak a hazai csapattal – de pár percre rá már nem volt szerencsénk.
77. perc: A jobboldalon alakult ki hazai támadás, amelyre a baloldali védelmünk nem jól reagált le, leírható óriási helyezkedési hibákat követően, hogy az ellenfél jobbhátvédje teljesen szabadon találta magát óriási gólhelyzetben a kapunktól vagy 8 méterre. Szentesi Sándor Balázs nagy erővel a kapu rövid oldala irányába bombázta a labdát, a kapusunk csaknem kivédte, de csak a felső léc alá tudta ütni a labdát. 1-1.
A hazai egyenlítés után rákapcsolt a KESE, némileg ki is nyíltunk, változatosabb lett az utolsó szűk negyedóra, amelyben kiegyenlített játékot láthattunk, a győztes gól megszerzéséhez talán valamivel közelebb állt csapatunk. A legnagyobb lehetőségünk a hosszabbításban alakult ki, amikor a meccs utolsó akciójából egy baloldali szöglet után a kipattanó labda a tizenhatos vonalán Fábián Gábort találta meg, aki nyugodtan le is kezelhette volna azt, nyugodtan megcélozhatta volna a kaput, de elhamarkodottan a magasan a kapu fölé bombázott. Ez meccslabda lehetett volna.
Nem sikerült megnyerni a mérkőzést, nem lett miénk a 3 pont, így maradt csapatunk a tabella utolsó helyén. Pedig a mérkőzés folyamán látható volt, hogy az ellenfél sem egy verhetetlen csapat, nem véletlenül maradtak pont nélkül a tavasz első 7 meccsén. Csapatunk játéka sem volt reménytelen, tulajdonképpen még az utolsó másodpercekben is megszerezhettük volna a győztes gólt. A győzelmet azonban nem igazán érdemeltük volna meg, mert nem voltunk jobbak a Cserkeszőlő csapatánál. Bár a meccs sokáig úgy alakult, ahogyan mi szerettük volna alakítani, azonban a hazai csapat kétszer is a kapufát találta el olyan helyzetben, amikor játékosaink igazából már nem tudtak érdemben beleavatkozni a történésekbe. Tehát annak ellenére, hogy 50 percig vezettünk a mérkőzésen, tulajdonképpen a játék a mi elképzelésünk szerint alakult, sőt még az utolsó másodpercekben is megnyerhettük volna a meccset, mindent összevetve azonban a Cserkeszőlő pontszerzése nem érdemtelen.